biológiai kockázatértékelés
AZ ÖN BIZTONSÁGA
KÖZÖS ÜGYÜNK.
kockázatértékelés

Biológiai kockázatértékelés, kockázatbecslés

A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalókat foglalkoztatóknál évente kell elvégeztetni a biológiai kockázatértékelést. Ezt a 61/1999. (XII.1.) EüM r. 3.§ (3) bekezdése tartalmazza.

Természetesen az időben soron következő kockázatértékelés elvégzése nem feltétlenül jelenti a kockázatértékelés teljes körű megismétlését, hanem annak vizsgálatát, hogy a legutóbbi kockázatértékelés elvégzése óta történt-e olyan változás a munkakörnyezeti vagy kockázati tényezőkben, amely indokolja a kockázatértékelés adott szempontra történő elkészítését.

Meg kell állapítani, hogy a korábban meghatározott kockázatcsökkentő intézkedések megfelelőek, hatásosak voltak-e, és általuk, illetve alkalmazásukkal csökkentek-e a kockázatok, illetve a fennmaradó kockázatok mértéke továbbra is elfogadható szinten van-e.

Tipikusan biológiai veszélyekkel rendelkező munkahelyek lehetnek a teljesség igénye nélkül:

  • humán- és állategészségügyi szektor,
  • humán szocilás háló


Biológiai kockázatértékelés, kockázatbecslés

  • mezőgazdaság, erdészet, kertészet
  • az összes olyan tevékenység, melynek során állatokkal vagy állati eredetű anyagokkal érintkeznek
  • feldolgozóipar (főként húsipari feldolgozás)
  • élelmiszergyártás
  • hulladékkezelés
  • szennyívíztisztítás
  • laboratóriumi munkahelyek

építőipar azon része, ahol természetes anyagok pl. agyag, szalma, nád feldolgozására kerül sor, illetve régi épületek átépítése.

A munkahelyeken előforduló veszélyek számos tényezőből adódhatnak, ezért a biológiai kockázatértékelés során a munkáltató felelősségi körébe tartozó valamennyi vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni, így különös tekintettel az alábbiakat:

  • baktériumok,
  • vírusok,
  • paraziták,
  • gombák,
  • egyéb mikroorganizmusok.

A munkahelyi kóroki tényezők között külön csoportot képeznek azok, amelyek fertőző betegségeket okoznak. E fertőző betegségek által kiváltott ártalom lehet fertőzés, allergia vagy a kórokozók által termelt toxinok okozta mérgezés.

A biológiai kóroki tényezők esetében nem elég a kóroki tényező, vagyis a baktérium, vírus, gomba, parazita stb. vizsgálata, mivel a fertőzés és fertőző betegség létrejöttéhez három tényező szükséges:

  1. fertőzőforrás (beteg, vagy tünetmentes hordozó),
  2. a fertőzés terjedésének lehetősége (kontaktok, közvetítő közegek),
  3. fogékony (emberi) szervezet.

Ha ezek közül bármelyik hiányzik, nem jöhet létre fertőző betegség, illetve a járványfolyamat megszakad.

Abban az esetben, viszont ha mindhárom tényező fennáll és fertőző betegség kialakulásának lehetősége előfordulhat, megelőző intézkedések meghozatalával és foganatosításával lehet tenni a fertőzés kialakulásának megelőzésére.

Ezek az alábbiak lehetnek:

  1. fertőző forrást izolálni kell,
  2. a terjedési mód elvágása, pl.: fertőtlenítés végrehajtása, rovarirtás, rágcsálóirtás, stb.,
  3. az emberi szervezetet kell védetté tenni a kórokozóval szemben (védőoltások).

A biológiai kockázatértékelés, kockázatbecslés az alapja a szükséges egyéni védőeszközök, illetve a munkaköri védőoltások meghatározásának.

A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciók csökkentése érdekében biztosítani (felajánlani) a dolgozók védőoltását.

A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét az OEK által kiadott VML tartalmazza.

A munkavállalót tájékoztatni kell a védőoltás elmaradásának előnyeiről, illetve hátrányairól.

A védőoltást a munkavállaló számára térítésmentesen kell biztosítani.

  • Influenza elleni védőoltás
  • Hastífusz elleni védőoltás
  • Kullancsencephalitis elleni védőoltás
  • Hepatitis A elleni védőoltás
  • Hepatitis B elleni védőoltás
  • Veszettség elleni megelőző (preexpozíciós) oltások
  • Diftéria elleni védőoltás
  • Tetanusz elleni védőoltás
  • Meningococcus betegség elleni védőoltás
  • Varicella elleni védőoltás, stb.

A védőoltás megtörténtét a „Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére” elnevezésű oltási könyvbe, 2009. szeptember 1-jét követően kiadott Egészségügyi Könyv esetén annak „Védőoltási adatlapjába” kell bejegyezni, amelyet a munkáltatónak, illetve - kérelemre - a munkavédelmi hatóságnak be kell mutatni, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnak kérésére annak rendelkezésére kell bocsátani.

A munkahelyi és a biológiai kockázatértékelés meglétét a munkavédelmi hatóság (OMMF) és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi és hiányát szankcionálhatja.