AZ ÖN BIZTONSÁGA
KÖZÖS ÜGYÜNK.
A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalókat foglalkoztatóknál évente kell elvégeztetni a biológiai kockázatértékelést. Ezt a 61/1999. (XII.1.) EüM r. 3.§ (3) bekezdése tartalmazza.
Természetesen az időben soron következő kockázatértékelés elvégzése nem feltétlenül jelenti a kockázatértékelés teljes körű megismétlését, hanem annak vizsgálatát, hogy a legutóbbi kockázatértékelés elvégzése óta történt-e olyan változás a munkakörnyezeti vagy kockázati tényezőkben, amely indokolja a kockázatértékelés adott szempontra történő elkészítését.
Meg kell állapítani, hogy a korábban meghatározott kockázatcsökkentő intézkedések megfelelőek, hatásosak voltak-e, és általuk, illetve alkalmazásukkal csökkentek-e a kockázatok, illetve a fennmaradó kockázatok mértéke továbbra is elfogadható szinten van-e.
Tipikusan biológiai veszélyekkel rendelkező munkahelyek lehetnek a teljesség igénye nélkül:
Természetesen az időben soron következő kockázatértékelés elvégzése nem feltétlenül jelenti a kockázatértékelés teljes körű megismétlését, hanem annak vizsgálatát, hogy a legutóbbi kockázatértékelés elvégzése óta történt-e olyan változás a munkakörnyezeti vagy kockázati tényezőkben, amely indokolja a kockázatértékelés adott szempontra történő elkészítését.
Meg kell állapítani, hogy a korábban meghatározott kockázatcsökkentő intézkedések megfelelőek, hatásosak voltak-e, és általuk, illetve alkalmazásukkal csökkentek-e a kockázatok, illetve a fennmaradó kockázatok mértéke továbbra is elfogadható szinten van-e.
Tipikusan biológiai veszélyekkel rendelkező munkahelyek lehetnek a teljesség igénye nélkül:
- humán- és állategészségügyi szektor,
- humán szocilás háló
Biológiai kockázatértékelés, kockázatbecslés
- mezőgazdaság, erdészet, kertészet
- az összes olyan tevékenység, melynek során állatokkal vagy állati eredetű anyagokkal érintkeznek
- feldolgozóipar (főként húsipari feldolgozás)
- élelmiszergyártás
- hulladékkezelés
- szennyívíztisztítás
- laboratóriumi munkahelyek
építőipar azon része, ahol természetes anyagok pl. agyag, szalma, nád feldolgozására kerül sor, illetve régi épületek átépítése.
A munkahelyeken előforduló veszélyek számos tényezőből adódhatnak, ezért a biológiai kockázatértékelés során a munkáltató felelősségi körébe tartozó valamennyi vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni, így különös tekintettel az alábbiakat:
- baktériumok,
- vírusok,
- paraziták,
- gombák,
- egyéb mikroorganizmusok.
A munkahelyi kóroki tényezők között külön csoportot képeznek azok, amelyek fertőző betegségeket okoznak. E fertőző betegségek által kiváltott ártalom lehet fertőzés, allergia vagy a kórokozók által termelt toxinok okozta mérgezés.
A biológiai kóroki tényezők esetében nem elég a kóroki tényező, vagyis a baktérium, vírus, gomba, parazita stb. vizsgálata, mivel a fertőzés és fertőző betegség létrejöttéhez három tényező szükséges:
- fertőzőforrás (beteg, vagy tünetmentes hordozó),
- a fertőzés terjedésének lehetősége (kontaktok, közvetítő közegek),
- fogékony (emberi) szervezet.
Ha ezek közül bármelyik hiányzik, nem jöhet létre fertőző betegség, illetve a járványfolyamat megszakad.
Abban az esetben, viszont ha mindhárom tényező fennáll és fertőző betegség kialakulásának lehetősége előfordulhat, megelőző intézkedések meghozatalával és foganatosításával lehet tenni a fertőzés kialakulásának megelőzésére.
Ezek az alábbiak lehetnek:
- fertőző forrást izolálni kell,
- a terjedési mód elvágása, pl.: fertőtlenítés végrehajtása, rovarirtás, rágcsálóirtás, stb.,
- az emberi szervezetet kell védetté tenni a kórokozóval szemben (védőoltások).
A biológiai kockázatértékelés, kockázatbecslés az alapja a szükséges egyéni védőeszközök, illetve a munkaköri védőoltások meghatározásának.
A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciók csökkentése érdekében biztosítani (felajánlani) a dolgozók védőoltását.
A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét az OEK által kiadott VML tartalmazza.
A munkavállalót tájékoztatni kell a védőoltás elmaradásának előnyeiről, illetve hátrányairól.
A védőoltást a munkavállaló számára térítésmentesen kell biztosítani.
- Influenza elleni védőoltás
- Hastífusz elleni védőoltás
- Kullancsencephalitis elleni védőoltás
- Hepatitis A elleni védőoltás
- Hepatitis B elleni védőoltás
- Veszettség elleni megelőző (preexpozíciós) oltások
- Diftéria elleni védőoltás
- Tetanusz elleni védőoltás
- Meningococcus betegség elleni védőoltás
- Varicella elleni védőoltás, stb.
A védőoltás megtörténtét a „Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére” elnevezésű oltási könyvbe, 2009. szeptember 1-jét követően kiadott Egészségügyi Könyv esetén annak „Védőoltási adatlapjába” kell bejegyezni, amelyet a munkáltatónak, illetve - kérelemre - a munkavédelmi hatóságnak be kell mutatni, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnak kérésére annak rendelkezésére kell bocsátani.
A munkahelyi és a biológiai kockázatértékelés meglétét a munkavédelmi hatóság (OMMF) és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi és hiányát szankcionálhatja.