• mezőgazdaság, erdészet, kertészet
• az összes olyan tevékenység, melynek során állatokkal vagy állati eredetű anyagokkal érintkeznek
• feldolgozóipar (főként húsipari feldolgozás)
• élelmiszergyártás
• hulladékkezelés
• szennyívíztisztítás
• laboratóriumi munkahelyek

építőipar azon része, ahol természetes anyagok pl. agyag, szalma, nád feldolgozására kerül sor, illetve régi épületek átépítése.

A munkahelyeken előforduló veszélyek számos tényezőből adódhatnak, ezért a biológiai kockázatértékelés során a munkáltató felelősségi körébe tartozó valamennyi vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni, így különös tekintettel az alábbiakat:

• baktériumok,
• vírusok,
• paraziták,
• gombák,
• egyéb mikroorganizmusok.

A munkahelyi kóroki tényezők között külön csoportot képeznek azok, amelyek fertőző betegségeket okoznak. E fertőző betegségek által kiváltott ártalom lehet fertőzés, allergia vagy a kórokozók által termelt toxinok okozta mérgezés.

A biológiai kóroki tényezők esetében nem elég a kóroki tényező, vagyis a baktérium, vírus, gomba, parazita stb. vizsgálata, mivel a fertőzés és fertőző betegség létrejöttéhez három tényező szükséges:

1. fertőzőforrás (beteg, vagy tünetmentes hordozó),
2. a fertőzés terjedésének lehetősége (kontaktok, közvetítő közegek),
3. fogékony (emberi) szervezet.

Ha ezek közül bármelyik hiányzik, nem jöhet létre fertőző betegség, illetve a járványfolyamat megszakad.

Abban az esetben, viszont ha mindhárom tényező fennáll és fertőző betegség kialakulásának lehetősége előfordulhat, megelőző intézkedések meghozatalával és foganatosításával lehet tenni a fertőzés kialakulásának megelőzésére.

Ezek az alábbiak lehetnek:

1. fertőző forrást izolálni kell,
2. a terjedési mód elvágása, pl.: fertőtlenítés végrehajtása, rovarirtás, rágcsálóirtás, stb.,
3. az emberi szervezetet kell védetté tenni a kórokozóval szemben (védőoltások).

A biológiai kockázatértékelés, kockázatbecslés az alapja a szükséges egyéni védőeszközök, illetve a munkaköri védőoltások meghatározásának.

A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciók csökkentése érdekében biztosítani (felajánlani) a dolgozók védőoltását.

A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét az OEK által kiadott VML tartalmazza.

A munkavállalót tájékoztatni kell a védőoltás elmaradásának előnyeiről, illetve hátrányairól.

A védőoltást a munkavállaló számára térítésmentesen kell biztosítani.

• Influenza elleni védőoltás
• Hastífusz elleni védőoltás
• Kullancsencephalitis elleni védőoltás
• Hepatitis A elleni védőoltás
• Hepatitis B elleni védőoltás
• Veszettség elleni megelőző (preexpozíciós) oltások
• Diftéria elleni védőoltás
• Tetanusz elleni védőoltás
• Meningococcus betegség elleni védőoltás
• Varicella elleni védőoltás, stb.

A védőoltás megtörténtét a „Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére” elnevezésű oltási könyvbe, 2009. szeptember 1-jét követően kiadott Egészségügyi Könyv esetén annak „Védőoltási adatlapjába” kell bejegyezni, amelyet a munkáltatónak, illetve - kérelemre - a munkavédelmi hatóságnak be kell mutatni, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnak kérésére annak rendelkezésére kell bocsátani.

A munkahelyi és a biológiai kockázatértékelés meglétét a munkavédelmi hatóság (OMMF) és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi és hiányát szankcionálhatja.