kémiai kockázatértékelés
AZ ÖN BIZTONSÁGA
KÖZÖS ÜGYÜNK.
kockázatértékelés

Kémiai kockázatértékelés, kockázatbecslés

Előzetes kockázatértékelés szükséges az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményének meghatározásához a veszélyes anyagokkal, keverékekkel végzendő tevékenységek esetében (a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény alapján).

Veszélyes anyagok:

  • gyúlékony, robbanékony és oxidáló anyagok,
  • maró anyagok,
  • instabil vagy erősen reakcióképes anyagok,
  • allergizáló anyagok,
  • rákkeltő, mutagén, utódkárosító anyagok,
  • oxigénhiányt okozó anyagok.


Kémiai kockázatértékelés, kockázatbecslés

Fentieken túl nem csak a vegyi anyag toxikológiai vagy fizikai-kémiai tulajdonságai azok, amelyek miatt egy anyagot veszélyesnek kell tekinteni, hanem például az anyag hőmérséklete vagy nyomása, oxigént kiszorító képessége, vagy az a fizikai mód, ahogyan felhasználják vagy kezelik, is jelenthetik egy anyag esetében a veszélyes mivoltát.

A kémiai biztonság területén bevezetett kockázatbecslést, illetve kockázatértékelést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:

  • veszély azonosítása,
  • az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,
  • az expozíció becslése,
  • a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

A vegyi anyagoknak a fizikai-kémiai és toxikológiai, valamint egyéb felhasználási tulajdonságai, valamint a munkahelyi jelenlétük, használatuk módja határozza meg a vegyi anyag veszélyét, illetve annak meghatározását, becslését, hogy az anyag sérülést/mérgezést okozzon.

A kockázat annak a valószínűsége, hogy a használat során, illetve expozíció körülményei között potenciális ártalom következik be.

Ezért meg kell határozni a veszélyes anyag felhasználásának és kezelésének a körülményeit, valamennyi olyan munkahelyzetet, amelyben vegyi anyag van jelen, és a munkavállaló vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó érintkezésbe kerülhet ezekkel az anyagokkal.

A kémiai kockázatértékelés során figyelemmel kell lenni a veszélyes anyagok expozíciós útjaira, vagyis, hogy a veszélyezetetett személyek milyen módon kerülhetnek érintkezésbe az anyaggal.

Ez történhet

  • Bőrön keresztüli felszívódással:

    • a vegyi anyag és a bőr közötti érintkezés helye és kiterjedése
    • a veszélyes vegyi anyag toxicitása a bőrön keresztül
    • az érintkezés időtartama és gyakorisága
    • munkavállaló túlérzékenysége.

  • Belélegzés útján:

    • a veszélyes vegyi anyag toxicitása
    • környezeti koncentráció
    • expozíciós idő
    • munkavállaló túlérzékenysége.

  • Lenyelés útján:

    • a veszélyes vegyi anyag toxicitása
    • személyi higiénés szokások
    • evés, ivás, dohányzás lehetősége a munkahelyen
    • munkavállaló túlérzékenysége.

  • Szembe kerülve:

    • az egyéni védőeszközök helytelen használata
    • nem megfelelő technológiai munkafolyamat.

A munkahelyi kockázatok vizsgálatánál fontos említést tenni arról, hogy a berendezésekből eredő vegyi kockázatok is előfordulhatnak, amelynek következményei lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára.

Ilyenek lehetnek az anyagok és berendezések korróziója, a szivárgásokat és kiömléseket megszüntető rendszer hiánya (felfogó tálcák, védelem mechanikus ütések ellen), a megelőző karbantartások hiánya, rendszertelensége stb.

A vegyi anyagok okozta kockázatokra vonatkozó információk beszerezhetők a vegyi anyag csomagolásán lévő címkéről; a biztonsági adatlapokból; a foglalkozási expozíciós határértékek és biológiai határértékekből; az Európai Bizottság ajánlásaiból; egyéb forrásokból.

A CLP megszabja a csomagoláson található címke tartalmát és a különböző címkézési elemek elrendezését. A címke tartalmazza a következőket: − a beszállító neve, címe és telefonszáma, − a lakosságnak szánt, csomagban lévő anyag vagy keverék névleges mennyisége (kivéve, ha ez a mennyiség a csomagon máshol már szerepel), − a termékazonosítókat, − a veszélyt jelző piktogramokat, figyelmeztetéseket, figyelmeztető mondatokat, óvintézkedésre vonatkozó mondatokat és egyéb jogszabályok által előírt további kiegészítő információkat.

Ezen kívül a munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges információk beszerzése érdekében a REACH rendeletnek megfelelő biztonsági adatlapot be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól.

A vegyi anyagoknak való kitettség miatti kockázat értékelése ugyanannak a három célnak az elérését szolgálja, mint bármely más típusú kockázat esetében, azaz:

  1. annak eldöntése, hogy szükség van-e további megelőző intézkedések bevezetésére azokon felül, amelyek már időszerűek,
  2. azon megelőző intézkedések típusainak meghatározása, amelyeket be kell vezetni,
  3. a szükséges megelőző intézkedések elsőbbségi sorrendjének megállapítása.


Mindezek után pedig a dokumentált kockázatértékelés intézkedési tervében foglaltak alapján meg kell kezdeni a szükséges intézkedéseket, melyek végrehajtása a munkáltató feladata.

Kémiai kockázatértékelés - Kémiai kockázatbecslés