kockázatértékelés
AZ ÖN BIZTONSÁGA
KÖZÖS ÜGYÜNK.
kockázatértékelés

Munkahelyi kockázatértékelés

A kockázatértékelés a munkavégzéssel összefüggő balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésének kulcsa, a hatékony munkavédelem egyik legfontosabb eleme.

A kockázatértékelés során meg kell vizsgálni az adott munkakörülményeket, fel kell tárni az esetleges hiányosságokat, meg kell határozni a konkrét teendőket. Így a kockázatértékelés nem más, mint annak felismerése, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, a feltárt veszélyek kiküszöbölhetők-e vagy sem, és milyen személyi, tárgyi, szervezési intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a munkabalesetek és az egészségkárosodások megelőzhetők legyenek.

Az Európai Unióban kockázat-analízisnek (kockázatelemzésnek) nevezik azt a folyamatot, amely során a kockázatot meghatározzuk (kockázatbecslés), majd a kockázatot megfelelő intézkedésekkel csökkentjük (kockázatkezelés) és végül a kockázatkezelés eredményeiről az érintetteket tájékoztatjuk (kockázat-kommunikáció).


MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A Munkavédelmi törvényben alkalmazott kockázatértékelés általában a kockázatbecslést és a kockázatkezelést együttesen jelenti.

A kockázatértékelésben minőségileg, illetve mennyiségileg kell értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelés azonosításra kerülnek a várható veszélyek, valamint a veszélyeztetettek köre, a veszély jellege.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

Indokolt esetnek kell tekinteni

  • az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
  • minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak,
  • a bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles legalább 5 évig megőrizni.

A kockázatértékelés után, annak megállapításait figyelembe véve, meg kell határozni a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, illetve egyéni védelem módozatait, és az alkalmazandó megelőzési intézkedéseket.

A kockázatértékelést végző személynek, vagy cégnek javaslatot kell tennie a kockázatok kiküszöbölésére, ugyanakkor a kockázatértékelésben feltárt hiányosságok megszüntetéséért, a fennmaradó kockázatok elfogadható szinten tartásáért a felelősség a munkáltatót terheli.

A kockázatértékelés legfontosabb tartalmi elemei a következők:

  • a veszélyek azonosítása
  • a veszélyeztetettek és a veszélyeztetés módjának azonosítása
  • a kockázatok értékelése és a megelőző intézkedések meghatározása
  • az eredmények rögzítése és az intézkedések végrehajtása
  • a kockázatértékelés felülvizsgálata, szükség esetén módosítása.

A kockázatok megelőzése vagy csökkentése érdekében szükséges intézkedések lehetnek:

  • azonnali intézkedések,
  • rövid- vagy középtávú intézkedések,
  • hosszú távú intézkedések.

A kockázatértékelést minden esetben dokumentálni kell, akkor is, ha ennek során azt állapítják meg, hogy a kockázatokban nem történt változás és az alkalmazott intézkedések változatlanul megfelelőek.

A kockázatértékelést követően a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy megtett minden szükséges intézkedést a kockázatok felmérésére és elhárítására, illetve minimálisra csökkentésére.

Biztosítani kell, hogy a kockázatértékelés aktuális dokumentációját az érintettek (így a munkavállalók, de különösen azok, akikre nézve feladatot is tartalmaz) megismerjék, és nyomtatott vagy elektronikus formában bármikor hozzáférhessenek. Célszerű, ha a munkáltató a gyakorlati munkavédelmi oktatás során a kockázatértékelés részletes bemutatásával képzi a munkavállalókat.